Gyógyszert szed?

Kérdezze gyógyszerészét!

Interjú Erős Antóniával

Interjú Erős Antóniával

Patikánkban az „Egy Csepp Figyelem!” Alapítvány kezdeményezésére vércukormérést végzünk. Az Erős Antónia által alapított Alapítványról olvassa el a következő cikket:

Amikor jót tesz! a betegség – Erős Antónia a gyógyszertári diabétesz-kapmányról és önmagáról

Erős Antóniát rendszeresen látjuk a TV-ben, és rá nézve egyáltalán nem az jut az eszünkbe, hogy bármilyen betegségben szenvedhet. Ezt a férfi-nézők nap mint nap igazolhatják. Ennek ellenére köztudott róla, hogy cukorbeteg, mi több az „Egy csepp figyelem Alapítvány” alapítója és nagy szerepe van a Diabétesz Világnap alkalmával a gyógyszertárakban megvalósuló diabétesz prevenciós program beindításában. Őt kérdeztük az alapítványról, a kampányról és önmagáról.


1. Miért mondta el magáról, hogy cukorbeteg, illetve miért adta arcát és hangját a gyógyszertári vércukormérés akció népszerűsítéséhez? Az ismert médiaszemélyiségek körében az még nem olyan gyakori, hogy betegségüket nyíltan elmondva vállaljanak szerepet egy ügyben.
A nyilvánosság vállalása nem volt tudatos. Amikor az első velem készült interjúkban beszéltem erről, azért tettem, mert természetesen hozzátartozik az életemhez. Amikor kiderült levelekből, e-mailekből, telefonokból, hogy az embereknek ez sokat jelent, akkor ébredtem rá, hogy erről vétek nem beszélni, és próbáltam csatlakozni egyre több kampányhoz. Később úgy döntöttem, saját programot indítok, ezért hoztam létre az alapítványt, amelynek elsődleges feladata a felvilágosítás, tájékoztatás. Nem a gyógyszertári méréshez adtam az arcom, hanem az alapítványt képviselem, amelyiknek hosszú előkészítő munka után sikerült elindítania egy programot. Ennek egyik része a patikai mérés, a jövő évi tervek között alkalmi mérések szerepelnek, és talán egy pályázat kiírása is szerepel, amiről egyelőre nem árulok el többet.

2. Mikor derült ki cukorbetegsége?
1995-ben.

3. Nehéz volt-e meg tanulni ezzel együtt élni? Ki segített?
Az első időszak nagyon nehéz volt, de egy hónapot kórházban töltöttem Mosdóson, ahol mindenki sokat segített nekem. A belgyógyász, a diabetológus, az ápolók, a dietetikus, és egy pszichológus is. Még így sem volt könnyű…

4. Mire /mikre kell naponta figyelnie?
Egészséges táplálkozás, sok gyümölcs, zöldség, rendszeres mozgás, 7-8 óra alvás, semmi alkohol és semmi cigaretta. Mondhatjuk, azóta élek egészségesen, amióta cukorbeteg vagyok.

5. Valamelyik internetes újságban (Index) olvashattuk: volt már olyan eset, amikor kollégája segítségét kérte az inzulin beadására. Ez igaz, vagy csak amolyan bulvár…?
Nem szoktam füllenteni még az újságok kedvéért sem. Ha már túl sokszor adtam be ugyanarra a helyre az inzulint (amelynek beadási helyén csomók alakulnak ki, mint minden más injekció után), akkor a karomba adom, de ahhoz valakinek segítenie kell. Aki éppen mellettem van, - legtöbbször a férjem - segít, de ismeri már a módszert a barátnőm, a munkatársaim, például Szellő István is.

6. Azt szokták mondani minden rosszban van valami jó. Tudjuk, hogy ez közhely, de adott-e valami plusszt Önnek ez a betegség?
Ahogy már említettem, azóta élek egészségesen. De azt is mondhatom, hogy az élet többet, és mást jelent nekem, mint tíz évvel ezelőtt, talán picit jobb ember lettem. :-)

7. Sportol rendszeresen? …és ha igen, mit?
Hetente háromszor (amióta felgyorsultak az események, csak kétszer és ez árt a cukromnak!) járok edzőterembe, ahol a futógépet és a súlyzókat szeretem. Ez fontos a jó értékekhez, és ahhoz is, hogy valahol kiengedjem a sok felgyülemlett feszültséget. Az utóbbi napokban attól stresszelek legtöbbször, hogy hallom, túl sikeres a program, sokan keresik fel az egyelőre még kis számú patikát. Szeretném, ha az emberek megértenék, hogy a program még csak néhány napja indult, viszont mostantól folyamatos lesz, így senkinek nem kell attól félnie, hogy lemarad valamiről. Arra kérek mindenkit, ha úgy látja, hogy túl hosszú a sor a narancssárga felkiáltójellel megjelölt patikákban, akkor inkább menjen vissza másik időpontban, hiszen a vércukormérés mostantól bárki számára elérhető ezeken a helyeken.

8. Jobban kell-e magára vigyáznia sportolás közben?
Állandóan ellenőriznem kell a vércukromat, kevesebb inzulint kell beadnom, amit nem mindig sikerül pontosan eltalálni. Ilyenkor jöhet egy gyors rosszullét, de szerencsére kézben tartom a betegségem.

9. Egyáltalán van-e olyan sport, vagy időtöltés, amit bár szeretne, de a diabetes miatt nem gyakorolhat?
Nincs olyan, amit nem ajánlottak volna. Azonban úgy gondolom, hogy búvárkodni egy cukorbetegnek nem lenne szerencsés, én magam soha nem próbálnám ki.

10. Nem gondolt arra, hogy valamikor egy egészség-magazin jellegű műsort szerkesszen vagy vezessen?
Nekem a híradó a legfontosabb, ez a munkám, a hivatásom. Örülök, ha egészségügyi témákat is feldolgozunk, ami elég gyakori, de hogy csak ezzel foglalkozzam, egyelőre nem tudom elképzelni. A fő feladatom az emberek tájékoztatása minden este a híradóban, emellett kiegészítő, vállalt feladat a tájékoztatás a cukorbetegségről az alapítványban.

11. Ha tehetné, milyen műsort készítene legszívesebben?
Híradót, mindig.


Kedves Antónia! Köszönjük az interjút.

OSYNA
2005.11.21.


Forrás: MyPIN

(www.mypin.hu)